Az Alexandru Borzáról elnevezett botanikus kert
bejárata a Republicii (Majális) utca 42. szám
alatt található. A botanikus kertet 1872-ben
alapították, és eredetileg 4,3 hektáron
terült el. A. Richter professzornak köszönhetően
területe 9,6 hektárra nőtt. 1920-ban Alexandru Borza
professzor tervei alapján elkezdődött a botanikus kert
újrarendezése; a munkálatok 1920-tól
1930-ig tartottak. Jelenleg a botanikus kert egy 14 hektárnyi,
20 méteres szintkülönbségű területen
található. A 11 ezer kiállított
növényt több részlegen
csoportosították: a dísznövények
részlege (mediterrán kert, rozárium,
japánkert), a növényföldrajzi részleg,
ahol a növények természetes
életterükben találhatóak (római kert)
a szisztematikus részleg ahol a növények
törzsfejlődéstanilag vannak elhelyezve, a
gazdasági és gyógynövények
részlege, valamint a ritka romániai növények
részlege. Különleges
látványosság a két, összesen 3500
négyzetméteren elterülő üvegház, ahol
olyan trópusi növények láthatóak,
melyek tudományos szempontból vagy
haszonnövényként érdekesek. A botanikus kert
keretein belül működik a Botanikai Intézet, illetve
annak két alintézménye: a Botanikai Múzeum
6910 kiállított növénnyel valamint a
Herbárium, 660 ezer lapnyi, speciális
szekrényekben elhelyezett szárított
növényével. A belépő
személyenként 5 lej. A Babeş-Bolyai
Tudományegyetem diákjai és alkalmazottai
számára a belépő ingyenes. A más
egyetemeken vagy iskolákban tanulók 50
százalékos kedvezményben részesülnek.
Az Alexandru Borzáról elnevezett botanikus kert
bejárata a Republicii (Majális) utca 42. szám
alatt található. A botanikus kertet 1872-ben
alapították, és eredetileg 4,3 hektáron
terült el. A. Richter professzornak köszönhetően
területe 9,6 hektárra nőtt.
1920-ban Alexandru Borza professzor tervei alapján
elkezdődött a botanikus kert újrarendezése; a
munkálatok 1920-tól 1930-ig tartottak. Jelenleg a
botanikus kert egy 14 hektárnyi, 20 méteres
szintkülönbségű területen
található. A 11 ezer kiállított
növényt több részlegen
csoportosították: a dísznövények
részlege (mediterrán kert, rozárium,
japánkert), a növényföldrajzi részleg,
ahol a növények természetes
életterükben találhatóak (római kert)
a szisztematikus részleg ahol a növények
törzsfejlődéstanilag vannak elhelyezve, a
gazdasági és gyógynövények
részlege, valamint a ritka romániai növények
részlege.
Különleges látványosság a két,
összesen 3500 négyzetméteren elterülő
üvegház, ahol olyan trópusi növények
láthatóak, melyek tudományos szempontból
vagy haszonnövényként érdekesek. A botanikus
kert keretein belül működik a Botanikai Intézet,
illetve annak két alintézménye: a Botanikai
Múzeum 6910 kiállított növénnyel
valamint a Herbárium, 660 ezer lapnyi, speciális
szekrényekben elhelyezett szárított
növényével.
A belépő személyenként 5 lej. A Babeş-Bolyai
Tudományegyetem diákjai és alkalmazottai
számára a belépő ingyenes. A más
egyetemeken vagy iskolákban tanulók 50
százalékos kedvezményben részesülnek.
A Bükk-erdő védett terület, tölgy- és
bükk faállomány található itt. Az
erdő területéből 1600 hektár a Natura 2000
európai ökológiai hálózat
része. A Kolozsvári Bükk-Malomvölgye Natura
2000-es terület 4 növényfajnak, 7 rovarfajnak
és 3 élőhelytípusnak (a Galio-Carpinetum
gyertyános-tölgyes, a télisásos (Cladium
mariscus) Meszes lápos és a Mészkedvelő üde
láp- és sásrét) biztosít
védettséget. A Bükk-erdő a kolozsváriak
legkedveltebb kirándulóhelye.
Két évvel Ferenc József osztrák-magyar
uralkodó feleségének, Erzsébetnek a
halála után a Fellegvár déli
oldalán kanyargó sétányt a
kolozsváriak Erzsébet királyné (Sziszi)
emlékének szentelték. Itt lett
felállítva Stróbl Alajos Erzsébet
királynét ábrázoló mellszobra is.
1702-ben a Fellegváron egy márványkeresztet
helyeztek el, ez azonban eltűnt az első
világháború után. Az 1930-as
években Valer Pop anyagi támogatásával egy
új kereszt készült. Ezt 1948-ban a
kommunisták felrobbantották. Utólag jóval
kisebb méretben újraépült, azonban az
1960-as évek elején, az új
városrendezési terv életbe
lépésével ismét eltűnt. Az új,
világi és
modernizáció-központú
világszemlélet kifejeződése a Belvedere Hotel
lett, melyet Ceauşescu idejében Transilvania Hotellé
kereszteltek át. 1995-ben Gheorhe Funar akkori
polgármester egy keresztet emelt a román
mártírok emlékére, mely a nacionalista
viták újabb fejezetévé vált.
Két évvel Ferenc József osztrák-magyar
uralkodó feleségének, Erzsébetnek a
halála után a Fellegvár déli
oldalán kanyargó sétányt a
kolozsváriak Erzsébet királyné (Sziszi)
emlékének szentelték. Itt lett
felállítva Stróbl Alajos Erzsébet
királynét ábrázoló mellszobra is.
1702-ben a Fellegváron egy márványkeresztet
helyeztek el, ez azonban eltűnt az első
világháború után. Az 1930-as
években Valer Pop anyagi támogatásával egy
új kereszt készült. Ezt 1948-ban a
kommunisták felrobbantották. Utólag jóval
kisebb méretben újraépült, azonban az
1960-as évek elején, az új
városrendezési terv életbe
lépésével ismét eltűnt. Az új,
világi és
modernizáció-központú
világszemlélet kifejeződése a Belvedere Hotel
lett, melyet Ceauşescu idejében Transilvania Hotellé
kereszteltek át.
1995-ben Gheorhe Funar akkori polgármester egy keresztet emelt
a román mártírok emlékére, mely a
nacionalista viták újabb fejezetévé
vált.
A Hója hegygerinc és erdő a
Fellegvártól nyugatra található.
Hétvégén a kolozsváriak gyakran
kirándulnak itt. Az északi oldalon gyertyán-,
som-, mogyoró-, vadalma-, fűz- és tölgy-erdő
található számos tisztással. Ezeken
különféle koncerteket szerveznek. Gazdag
állatvilág él itt: emlősök (mezei
egér, vadmacska, mókus, vaddisznó,
vadnyúl, zöldgyík, denevér), madarak
(rigó, kakukk, kuvik). Az észak-nyugati oldalon
található a Hosszú-patak, mely fontos szerepet
játszott a Bácsi-torok létrejöttében.
Országos jelentőségű védett terület, ahol
oligocén-kori fosszíliák
találhatók. A Hója erdő közelében, a
Törökvágás mentén
található a Romulus Vuia Etnográfiai Park: ez az
ország első skanzenje. A Hója erdő az itt
dokumentált állítólagos
paranormális jelenségek miatt is elhíresült.
Az észlelések tudományos megalapozottsága
kérdéses, azonban 1968-ban egy kolozsvári itt
lefényképezett egy UFO-t, mely szakemberek szerint is
hitelesnek tűnik. A Hója dombon található a
Donát szobor, mely Szent Donát, a szőlősgazdák
védőszentje tiszteletére lett felállítva
a 18. században. Egy közkeletű legenda szerint azonban a
szobor Donát pásztort ábrázolja. Ő a
Hója-erdő alatt legeltette a juhait az erdőszélen,
amikor észrevette, hogy a törökök
vágják keresztül a hegyet (ez a
Törökvágás), hogy a Szamost elvezessék,
s ne legyen a városnak ivóvize. Berohant a
városba, és csak annyi ideje volt, hogy elmondja, amit
látott: az erőfeszítéstől és az
izgalomtól holtan rogyott össze.
A Hója hegygerinc és erdő a Fellegvártól
nyugatra található. Hétvégén a
kolozsváriak gyakran kirándulnak itt. Az északi
oldalon gyertyán-, som-, mogyoró-, vadalma-, fűz-
és tölgy-erdő található számos
tisztással. Ezeken különféle koncerteket
szerveznek.
Gazdag állatvilág él itt: emlősök (mezei
egér, vadmacska, mókus, vaddisznó,
vadnyúl, zöldgyík, denevér), madarak
(rigó, kakukk, kuvik). Az észak-nyugati oldalon
található a Hosszú-patak, mely fontos szerepet
játszott a Bácsi-torok létrejöttében.
Országos jelentőségű védett terület, ahol
oligocén-kori fosszíliák
találhatók. A Hója erdő közelében, a
Törökvágás mentén
található a Romulus Vuia Etnográfiai Park: ez az
ország első skanzenje.
A Hója erdő az itt dokumentált
állítólagos paranormális jelenségek
miatt is elhíresült. Az észlelések
tudományos megalapozottsága kérdéses,
azonban 1968-ban egy kolozsvári itt
lefényképezett egy UFO-t, mely szakemberek szerint is
hitelesnek tűnik.
A Hója dombon található a Donát szobor,
mely Szent Donát, a szőlősgazdák védőszentje
tiszteletére lett felállítva a 18.
században. Egy közkeletű legenda szerint azonban a szobor
Donát pásztort ábrázolja. Ő a
Hója-erdő alatt legeltette a juhait az erdőszélen,
amikor észrevette, hogy a törökök
vágják keresztül a hegyet (ez a
Törökvágás), hogy a Szamost elvezessék,
s ne legyen a városnak ivóvize. Berohant a
városba, és csak annyi ideje volt, hogy elmondja, amit
látott: az erőfeszítéstől és az
izgalomtól holtan rogyott össze.
A különleges élővilággal rendelkező, 7,5
hektáros terület Kolozsvártól 6
kilométerre északra található. A
természetvédelmi terület
szárazságtűrő, szigetszerűen fennmaradt ritka
növényfajoknak, sztyeppréteknek és
sztyeppcserjéseknek ad otthont. Itt él a rákosi
vipera (Vipera ursinii rakosiensis) is.
A Kis-Szamos mellett található Simion Bărnuţiu
Központi Parkot (régi nevén: Sétateret)
több, mint 180 éve hozták létre, és
jelenleg is Kolozsvár egyik fő pihenőhelye. A park
története 1827-ben kezdődik, amikor a Jóltevő
Asszonyi Egyesület bérbe vette az akkoriban
Hangyás-berekként ismert, mocsaras területet egy
sétáló hely létrehozása
céljából. A park az 1830-es évek
elején nyílt meg a nagyközönség előtt,
és Népkertnek nevezték.
A 19. század második felében a park
gondozására létrejött a
Sétatéri Bizottság. A későbbiekben
elkészültek a sétányok, a tó,
valamint a zenepavilon. Szintén a parkban épült fel
a favázas nyári színkör: jelenleg ennek a
helyén áll az Állami Magyar Színház
épülete.
A két világháború között a park
mellett működött a De Gerando Felsőbb Leányiskola.
Jelenleg az épületben a Babeş-Bolyai
Tudományegyetem kémia kara működik. A parkban
George Coşbuc és Liviu Rebreanu szobrai is
láthatóak, melyeket az 1960-as évek
végén emeltek. Továbbá itt
található a Ion Andreescu Képzőművészeti
Akadémia festészet szaka.
Az utóbbi években a parkban nem került sor
nagyméretű beruházásokra, de elkezdődött a
sétányok felújítása, a tóba
pedig különféle halfajokat
telepítették. A víztükrön kacsák
úszkálnak, melyeket gyermekek és szerelmesek
etetnek.
| Pagina: |  |
1 |  |
din 1 :: Total inregistrari 6 |
