Visit CLUJ
Twitter Facebook Newsletter
  • Home
  • Látnivalók
    • Kolozsvár legjei
    • Múzeumok
    • Műemlék templomok
    • Építészeti műemlékek
    • Régészeti lelőhelyek
    • Szobrok, szoborcsoportok
    • Parkok és zöldövezetek
    • Turisztikai útvonalak
    • A város környéke
    • Tetszik
  • Szabadidő
    • Színház és opera
    • Művészet és kultúra
    • Szabadidő
    • Események
    • Vásárlás
    • Kávéházak
    • Vendéglők
  • Szállás
  • Fesztivál
  • Kolozsvárról
    • Kolozsvár története
    • Képekben
    • Videó
    • Turisztikai Információs Központ
    • Városlátogatás
    • Polgármester üzenete
  • Kolozsvár legjei
  • Múzeumok
  • Műemlék templomok
  • Építészeti műemlékek
  • Régészeti lelőhelyek
  • Szobrok, szoborcsoportok
  • Parkok és zöldövezetek
  • Turisztikai útvonalak
  • A város környéke
  • Tetszik

Parkok és zöldövezetek

A botanikus kert

A botanikus kert Az Alexandru Borzáról elnevezett botanikus kert bejárata a Republicii (Majális) utca 42. szám alatt található. A botanikus kertet 1872-ben alapították, és eredetileg 4,3 hektáron terült el. A. Richter professzornak köszönhetően területe 9,6 hektárra nőtt. 1920-ban Alexandru Borza professzor tervei alapján elkezdődött a botanikus kert újrarendezése; a munkálatok 1920-tól 1930-ig tartottak. Jelenleg a botanikus kert egy 14 hektárnyi, 20 méteres szintkülönbségű területen található. A 11 ezer kiállított növényt több részlegen csoportosították: a dísznövények részlege (mediterrán kert, rozárium, japánkert), a növényföldrajzi részleg, ahol a növények természetes életterükben találhatóak (római kert) a szisztematikus részleg ahol a növények törzsfejlődéstanilag vannak elhelyezve, a gazdasági és gyógynövények részlege, valamint a ritka romániai növények részlege. Különleges látványosság a két, összesen 3500 négyzetméteren elterülő üvegház, ahol olyan trópusi növények láthatóak, melyek tudományos szempontból vagy haszonnövényként érdekesek. A botanikus kert keretein belül működik a Botanikai Intézet, illetve annak két alintézménye: a Botanikai Múzeum 6910 kiállított növénnyel valamint a Herbárium, 660 ezer lapnyi, speciális szekrényekben elhelyezett szárított növényével. A belépő személyenként 5 lej. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem diákjai és alkalmazottai számára a belépő ingyenes. A más egyetemeken vagy iskolákban tanulók 50 százalékos kedvezményben részesülnek. Az Alexandru Borzáról elnevezett botanikus kert bejárata a Republicii (Majális) utca 42. szám alatt található. A botanikus kertet 1872-ben alapították, és eredetileg 4,3 hektáron terült el. A. Richter professzornak köszönhetően területe 9,6 hektárra nőtt. 1920-ban Alexandru Borza professzor tervei alapján elkezdődött a botanikus kert újrarendezése; a munkálatok 1920-tól 1930-ig tartottak. Jelenleg a botanikus kert egy 14 hektárnyi, 20 méteres szintkülönbségű területen található. A 11 ezer kiállított növényt több részlegen csoportosították: a dísznövények részlege (mediterrán kert, rozárium, japánkert), a növényföldrajzi részleg, ahol a növények természetes életterükben találhatóak (római kert) a szisztematikus részleg ahol a növények törzsfejlődéstanilag vannak elhelyezve, a gazdasági és gyógynövények részlege, valamint a ritka romániai növények részlege. Különleges látványosság a két, összesen 3500 négyzetméteren elterülő üvegház, ahol olyan trópusi növények láthatóak, melyek tudományos szempontból vagy haszonnövényként érdekesek. A botanikus kert keretein belül működik a Botanikai Intézet, illetve annak két alintézménye: a Botanikai Múzeum 6910 kiállított növénnyel valamint a Herbárium, 660 ezer lapnyi, speciális szekrényekben elhelyezett szárított növényével. A belépő személyenként 5 lej. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem diákjai és alkalmazottai számára a belépő ingyenes. A más egyetemeken vagy iskolákban tanulók 50 százalékos kedvezményben részesülnek.

Részletek

Bükk-erdő

Bükk-erdő A Bükk-erdő védett terület, tölgy- és bükk faállomány található itt. Az erdő területéből 1600 hektár a Natura 2000 európai ökológiai hálózat része. A Kolozsvári Bükk-Malomvölgye Natura 2000-es terület 4 növényfajnak, 7 rovarfajnak és 3 élőhelytípusnak (a Galio-Carpinetum gyertyános-tölgyes, a télisásos (Cladium mariscus) Meszes lápos és a Mészkedvelő üde láp- és sásrét) biztosít védettséget. A Bükk-erdő a kolozsváriak legkedveltebb kirándulóhelye.

Részletek

Fellegvár

Fellegvár Két évvel Ferenc József osztrák-magyar uralkodó feleségének, Erzsébetnek a halála után a Fellegvár déli oldalán kanyargó sétányt a kolozsváriak Erzsébet királyné (Sziszi) emlékének szentelték. Itt lett felállítva Stróbl Alajos Erzsébet királynét ábrázoló mellszobra is. 1702-ben a Fellegváron egy márványkeresztet helyeztek el, ez azonban eltűnt az első világháború után. Az 1930-as években Valer Pop anyagi támogatásával egy új kereszt készült. Ezt 1948-ban a kommunisták felrobbantották. Utólag jóval kisebb méretben újraépült, azonban az 1960-as évek elején, az új városrendezési terv életbe lépésével ismét eltűnt. Az új, világi és modernizáció-központú világszemlélet kifejeződése a Belvedere Hotel lett, melyet Ceauşescu idejében Transilvania Hotellé kereszteltek át. 1995-ben Gheorhe Funar akkori polgármester egy keresztet emelt a román mártírok emlékére, mely a nacionalista viták újabb fejezetévé vált. Két évvel Ferenc József osztrák-magyar uralkodó feleségének, Erzsébetnek a halála után a Fellegvár déli oldalán kanyargó sétányt a kolozsváriak Erzsébet királyné (Sziszi) emlékének szentelték. Itt lett felállítva Stróbl Alajos Erzsébet királynét ábrázoló mellszobra is. 1702-ben a Fellegváron egy márványkeresztet helyeztek el, ez azonban eltűnt az első világháború után. Az 1930-as években Valer Pop anyagi támogatásával egy új kereszt készült. Ezt 1948-ban a kommunisták felrobbantották. Utólag jóval kisebb méretben újraépült, azonban az 1960-as évek elején, az új városrendezési terv életbe lépésével ismét eltűnt. Az új, világi és modernizáció-központú világszemlélet kifejeződése a Belvedere Hotel lett, melyet Ceauşescu idejében Transilvania Hotellé kereszteltek át. 1995-ben Gheorhe Funar akkori polgármester egy keresztet emelt a román mártírok emlékére, mely a nacionalista viták újabb fejezetévé vált.

Részletek

Hója hegygerinc és erdő

Hója hegygerinc és erdő A Hója hegygerinc és erdő a Fellegvártól nyugatra található. Hétvégén a kolozsváriak gyakran kirándulnak itt. Az északi oldalon gyertyán-, som-, mogyoró-, vadalma-, fűz- és tölgy-erdő található számos tisztással. Ezeken különféle koncerteket szerveznek. Gazdag állatvilág él itt: emlősök (mezei egér, vadmacska, mókus, vaddisznó, vadnyúl, zöldgyík, denevér), madarak (rigó, kakukk, kuvik). Az észak-nyugati oldalon található a Hosszú-patak, mely fontos szerepet játszott a Bácsi-torok létrejöttében. Országos jelentőségű védett terület, ahol oligocén-kori fosszíliák találhatók. A Hója erdő közelében, a Törökvágás mentén található a Romulus Vuia Etnográfiai Park: ez az ország első skanzenje. A Hója erdő az itt dokumentált állítólagos paranormális jelenségek miatt is elhíresült. Az észlelések tudományos megalapozottsága kérdéses, azonban 1968-ban egy kolozsvári itt lefényképezett egy UFO-t, mely szakemberek szerint is hitelesnek tűnik. A Hója dombon található a Donát szobor, mely Szent Donát, a szőlősgazdák védőszentje tiszteletére lett felállítva a 18. században. Egy közkeletű legenda szerint azonban a szobor Donát pásztort ábrázolja. Ő a Hója-erdő alatt legeltette a juhait az erdőszélen, amikor észrevette, hogy a törökök vágják keresztül a hegyet (ez a Törökvágás), hogy a Szamost elvezessék, s ne legyen a városnak ivóvize. Berohant a városba, és csak annyi ideje volt, hogy elmondja, amit látott: az erőfeszítéstől és az izgalomtól holtan rogyott össze. A Hója hegygerinc és erdő a Fellegvártól nyugatra található. Hétvégén a kolozsváriak gyakran kirándulnak itt. Az északi oldalon gyertyán-, som-, mogyoró-, vadalma-, fűz- és tölgy-erdő található számos tisztással. Ezeken különféle koncerteket szerveznek. Gazdag állatvilág él itt: emlősök (mezei egér, vadmacska, mókus, vaddisznó, vadnyúl, zöldgyík, denevér), madarak (rigó, kakukk, kuvik). Az észak-nyugati oldalon található a Hosszú-patak, mely fontos szerepet játszott a Bácsi-torok létrejöttében. Országos jelentőségű védett terület, ahol oligocén-kori fosszíliák találhatók. A Hója erdő közelében, a Törökvágás mentén található a Romulus Vuia Etnográfiai Park: ez az ország első skanzenje. A Hója erdő az itt dokumentált állítólagos paranormális jelenségek miatt is elhíresült. Az észlelések tudományos megalapozottsága kérdéses, azonban 1968-ban egy kolozsvári itt lefényképezett egy UFO-t, mely szakemberek szerint is hitelesnek tűnik. A Hója dombon található a Donát szobor, mely Szent Donát, a szőlősgazdák védőszentje tiszteletére lett felállítva a 18. században. Egy közkeletű legenda szerint azonban a szobor Donát pásztort ábrázolja. Ő a Hója-erdő alatt legeltette a juhait az erdőszélen, amikor észrevette, hogy a törökök vágják keresztül a hegyet (ez a Törökvágás), hogy a Szamost elvezessék, s ne legyen a városnak ivóvize. Berohant a városba, és csak annyi ideje volt, hogy elmondja, amit látott: az erőfeszítéstől és az izgalomtól holtan rogyott össze.

Részletek

Kolozsvári Szénafüvek Természetvédelmi Terület

Kolozsvári Szénafüvek Természetvédelmi Terület A különleges élővilággal rendelkező, 7,5 hektáros terület Kolozsvártól 6 kilométerre északra található. A természetvédelmi terület szárazságtűrő, szigetszerűen fennmaradt ritka növényfajoknak, sztyeppréteknek és sztyeppcserjéseknek ad otthont. Itt él a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) is.

Részletek

Sétatér

Sétatér A Kis-Szamos mellett található Simion Bărnuţiu Központi Parkot (régi nevén: Sétateret) több, mint 180 éve hozták létre, és jelenleg is Kolozsvár egyik fő pihenőhelye. A park története 1827-ben kezdődik, amikor a Jóltevő Asszonyi Egyesület bérbe vette az akkoriban Hangyás-berekként ismert, mocsaras területet egy sétáló hely létrehozása céljából. A park az 1830-es évek elején nyílt meg a nagyközönség előtt, és Népkertnek nevezték. A 19. század második felében a park gondozására létrejött a Sétatéri Bizottság. A későbbiekben elkészültek a sétányok, a tó, valamint a zenepavilon. Szintén a parkban épült fel a favázas nyári színkör: jelenleg ennek a helyén áll az Állami Magyar Színház épülete. A két világháború között a park mellett működött a De Gerando Felsőbb Leányiskola. Jelenleg az épületben a Babeş-Bolyai Tudományegyetem kémia kara működik. A parkban George Coşbuc és Liviu Rebreanu szobrai is láthatóak, melyeket az 1960-as évek végén emeltek. Továbbá itt található a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia festészet szaka. Az utóbbi években a parkban nem került sor nagyméretű beruházásokra, de elkezdődött a sétányok felújítása, a tóba pedig különféle halfajokat telepítették. A víztükrön kacsák úszkálnak, melyeket gyermekek és szerelmesek etetnek.

Részletek

Pagina: 1  din  1 :: Total inregistrari 6
Nagyobb térképre váltás

 

Élő webcam-közvetítés

A kolozsvári Avram Iancu tér

 

  • Látnivalók
    • Kolozsvár legjei
    • Múzeumok
    • Műemlék templomok
    • Építészeti műemlékek
    • Régészeti lelőhelyek
    • Szobrok, szoborcsoportok
    • Parkok és zöldövezetek
    • Turisztikai útvonalak
    • A város környéke
    • Tetszik
  • Szabadidő
    • Színház és opera
    • Művészet és kultúra
    • Szabadidő
    • Események
    • Vásárlás
    • Kávéházak
    • Vendéglők
  • Szállítás
    • Hogyan lehet megközelíteni Kolozsvárt
    • Közszállítás
    • Autóbérlés
    • Taxi
    • Parkolás
    • Kiadó motorkerékpárok
  • Kolozsvárról
    • Kolozsvár története
    • Képekben
    • Videó
    • Turisztikai Információs Központ
    • Városlátogatás
    • Polgármester üzenete
  • Hasznos
    • Időjárás, valutaárfolyam
    • Egészség
    • Vállalkozások
    • Elérhetőség
    • Utazási irodák
    • Honlapok

 

Proiect al Primariei Municipiului Cluj-Napoca.
© copyright VisitCLUJ.ro 2011. All rights reserved.